táblázatok tartalom stílulapok

  1. Keretcsoportok
    1. Keretek
    2. A Netscape vezetett be egy olyan technikát, aminek a segítségével a böngészõablakot kettõ, illetve több egymástól fuggetlenül, önállóan kezelhetõ részekre osztotta. Ezt hívják kerettechnikának. A késõbbiek folyamán az Internet Explorerbe is bevették ezt egy kis kiegészítéssel (floating frames), majd a W3C ezeket a megoldásokat változtatás nélkül a HTML 4-be integrálta. Tehát keretek alkalmazásával teljesen különbözõ URL-ekrõl származó dokumentumokat képes a böngészõ egy ablakban megjeleníteni. Ezt a <BODY>...</BODY> tag-ek helyére ültetett <FRAMESET>...</FRAMESET> tag-ekkel érjük el. Illetve még kell egy kis kiegészítés, mert ezzel csak azt definiáltuk, hogy az ablak kereteket fog tartalmazni. Viszont semmilyen olyan elem nem szerepelhet a <FRAMESET> tag elõtt, ami a <BODY>-n belül szerepelhet, egyébként a böngészõ figyelmen kívül hagyja a <FRAMESET>-et. A konkrét kereteket a <FRAME> tag-gel idézünk elõ. A <FRAMESET> COLS és ROWS paramétereivel határozzuk meg, hogy hány oszlopra és hány sorra van szükségünk. Ezek értékeit megadhatjuk pontosan pixelben, százalékosan vagy *-al, ami a fennmaradt részre vonatkozik részarányosan. A két paraméter közül az egyiknek mindenképpen szerepelnie kell, de akár mindkettõt használhatjuk egyszerre.

      COLS="30%,45,2*,*"

      Ebben az esetben függõlegesen osztottuk meg a böngészõablakot négyfelé, így négy, valószínûleg különbözõ szélességû keretet hoztunk létre, ahol az elsõ szélessége az eredeti ablak 30%-a, a második 45 pixel, a fennmaradó részen pedig 2-1 arányban osztozik a maradék két keret. A ROWS paraméter ugyanilyen típusú értékeket vehet fel és a hatásuk is hasonló, csak mindez vízszintesen.

      Visszatérve a <FRAME> tag-hez, annak paramétereivel tovább finomíthatjuk az oldal megjelenését. Az elsõ és a legfontosabb az SRC, ami megadja az aktuális keretbe töltendõ HTML oldal helyét és nevét. A NAME paraméterrel értelemszerûen nevet adhatunk a keretnek, így a késõbbiek folyamán hivatkozhatunk rá. A NORESIZE-zal megtilthatjuk a keretek szerzõ által adott méreteinek a megváltoztatását. A MARGINWIDTH és a MARGINHEIGHT értékeivel a keret és a tartalom közötti vízszintes, illetve függõleges margókat adjuk meg képpontban. A BORDER-rel a keretvonalak szélességét lehet beállítani, míg a [2] FRAMEBORDER-rel azt, hogy egyáltalán legyen-e keretet határoló keret vagy sem. A SCROLLING paraméterrel eldönthetjük, hogy jelenjen-e meg görgetõsáv a böngészõben. Ez három értéket vehet fel: YES (mindíg van gördítõsáv), NO (soha sincs), AUTO (ha szükség van rá, van, ha nincs, nincs). Végül, de nem utolsó sorban, ha egy keretben található linkre kattint a felhasználó, akkor a böngészõnek meg kell mondani, hogy hogyan, melyik keretbe töltse le a kívánt oldalt. Ezt megoldja az oldalra mutató link TARGET paraméterének a beállítása. Ez négy értéket vehet fel: _blank esetén egy új üres ablakba tölti, _self-nél abban a keretben jelenik meg, ahol a hivatkozás is volt, _parent-nél a keretcsoport teljes ablakában, ami az aktuális keretet tartalmazza és a _top a böngészõ egész ablakát jelenti.

    3. Beágyazott keretek
    4. Ez a hasznos dolog a Microsoft fejlesztése és az oldalak rugalmasabb "keretezésére" szolgál. Valójában azt jelenti, hogy egy nem keretesen készült dokumentumoldalon a <BODY>...</BODY> elemek között is létrehozhatunk kereteket. Mindez az <IFRAME>...</IFRAME> párossal megoldható. Paraméterei megegyeznek a már megismert <FRAME> paramétereivel és hatásuk is ugyanaz, három plussz paramétere van. WIDTH, HEIGHT és az ALIGN, ami a LEFT, RIGHT, CENTER, TOP és BOTTOM értékeket veheti fel.

táblázatok tartalom stílulapok