MAKÓ, a "Hagyma fôvárosa"
Makó, több mint hétszáz éves város, az ország dél-keleti kapuja. A 43-as fôközlekedési út tengelyében - a Maros partján - Budapest-tôl 200 km-re, Szegedtôl 30 km-re, a nagylaki ha- tárátkelôtôl 20 km-re helyezkedik el. Lélek- száma 26662 (1996. január 1.). Fôleg mezôgaz- dasági jellegû település.
A Szeged felôl érkezôt elôször az 1772-ben é- pült Belvárosi Katolikus Templom, és az 1788- ban felépített Református Templom barokk stí- lusú tornya fogadja. A városba érve, a fôté- ren található az Alföldünk egyik legszebb és legmonumentálisabb klasszicista stílusú épü- lete az - Giba Antal mérnök tervei alapján - 1836-ban elkészült Megyeháza, a mai Városháza.
Makó a XIX. század elején megindulú fejlôdé- sét és késôbbi világhírét hagymájának köszön- heti. Az itteni hagymakertészek különleges a- romájú és hosszan eltartható terménye messze földre eljutott, fogalommá téve a szülôváros nevét.
A "Marosparti Konstantinápoly", Makó jónéhány a világban ismert személyiséget nevelt. József Attila, Juhász Gyula, Erdei Ferenc ma- kói kötôdését sokan ismerik, ám azt már keve- sen tudják, hogy a sajtócézár Pulitzer József is Makó szülötte, és itt nevelkedett a híres Ford T-modell megálmodója, Galamb József is.
A táj különleges természeti adottsága a ter- málvíz, mely reumatikus megbetegedések és i- zületi bántalmak gyógyítására egyaránt jó ha- tásfokkal alkalmazható. Mozgásszervi megbete- gedéseknél, különleges gyógyhatása miatt, a marosi gyógyiszap nyújt gyógyírt a betegek számára.